Leültem a sziklaszirt szélére és egy óráig ott ültem. Hallottam magam mögül valamit és rögtön odakaptam a fejemet. Casilius jött elő a fák közül.
- Vissza kéne menned - hát persze, rögtön ezzel kezdi. Semmi "Szia" vagy valami.
- Miért? Jó itt. Nem akarok visszamenni... - felhúztam a lábaimat és előre meredtem. Az államat ráhajtottam a térdeimre.
,,Én haza akarok menni..." - odajött és leült mellém. Ránéztem.
- Tudom, hogy haza akarsz menni... de miért nem mész?
- Szerinted ha haza tudnék menni, még itt lennék?!
- Nem tudom... Talán. Talán azért, mert én is itt vagyok még? - felálltam idegesen és adtam neki egy pofont.
- Csak azért, mert így nézel ki és minden csaj beléd van zúgva, azt hiszed én is?! - dühösen elrohantam, hiába ordítozott utánam, majd megjelent előttem és elkapta a karjaimat. - Eressz!
- Ez most szerelmi vallomás volt? - vigyorgott.
- Azt mondtam, hogy nem vagyok beléd zúgva, vili? - most is de felpofoznám... Hahj, istenem...
- Szerintem hazudsz... - zavarba ejtően közelebb hajolt, de visszafogtam magam és csak simán durcás képet vágtam. - ...kis tsundere.
- Mondták már rád, hogy nagyon köcsög vagy?
- A hangya repül?
- Őőőőő... Nem.
- Akkor te nem ismered a mi világunkat kérem szépen - elengedett.
- Mi, itt repül a hangya?! - elkerekedett szemekkel néztem rá.
- Nálatok is te szőkeség. Bizti, hogy nem festett hajad van?
- Na és neked? - nevetett kicsit.
- Nekem a vörös az eredeti hajszínem.
- Nekem is, szóval ne szőkézz le vöri.
- Vöri? Na, ilyen nevet sem kaptam még. Volt Casanova... volt még...
- Jó, nem érdekel!....... Beszéljünk inkább valami másról...
- Oké! Simon minek hívott húginak téged? Talán testvérek vagytok?
- Nem vagyunk testvérek!
- Érdekes... Pedig egy napon születtetek, ugyanabban az időben, ugyanazon a napon... Nem furcsa neked ez egy kicsit? Ráadásul te sem vagy átlagos, elvégre át tudsz jönni a mi világunkba.
- Ez így megy itt? Azt hittem bárki átjöhet.
- Noooossssss... nem. Tévedtél. Csak mi mehetünk át szabadon.
- Ez nem igazságtalanság egy kicsit?
- Az emberek kiakadnának, ha tudnának rólunk. Érted már? Ilyen egyszerű és ezért tartjuk titokban a létezésünket - körbenéz. - Vissza kéne mennünk.
- Nem, még nem. Na, mesélj még erről a világról.
- Hát... mit meséljek...?
- Akármit.
- Hát... van egy királyunk, aki egy igazi zsarnok. Az ellenállótábor is ezért jött létre 299 évvel ezelőtt. A 300 éves évfordulója július huszonharmadikán lesz majd.
- Huszonharmadika az...
- ...holnap után lesz...
- Igen...
- N-ne menjünk vissza...?
- Miért, nem jó itt?
- De, de menjünk vissza a többiekhez! Elvégre kaja van! - gyors elsiet.
- Hé! - utána megyek és szinte futnom kell, hogy tartsam vele a lépést.
Elnézést, hogy most csak ennyire/ilyen kevésre és unalmasra futotta tőlem, de nem igazán történt semmi jó és érdekes dolog mostanság és most azt hiszem el is kaptam valami nyavalyát... Na mindegy, majd (meghatározhatatlan idő múlva) többet fogok írni (talán. Nem garantálom). Na, pápá! ^^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése